A klasszikus Somlói galuska egy nagyon finom dolog. És bár az elkészítéséhez nem kevés idő és kitartás kell, megéri a munka minden egyes percét, mert annyira finom, amilyen nem sok más van a világon. És hát ugye természetesen egy ízig-vérig magyar édességről beszélünk... persze, hát mi más is lehetne, ha nem magyar, ami ennyire finom. :-) Mi is nagyon szeretjük a feleségemmel ezt az édes élményt, így néhanapján a mi konyhánkban is elkészül. Mivel három és fél hete megszületett első gyermekünk, lassan jönnek a barátok, rokonok baba látogatóba. Ez ma is így történt, ezért a recept a szokásosnál nagyobb létszámra van méretezve, mert tizenkét főre szól. Természetesen arányosan lehet csökkenteni a hozzávalók mennyiségét...

A neten lehet olvasni mindenféle egyszerűsített változatról, amelyekben meggybefőtt van, meg babapiskóta a piskótalap helyett, de ezeknek sem ízükben, sem állagukban, sem összetevőjükben az égvilágon semmi köze sincsen az igazi magyar Somlói galuskához. Aki egyszer veszi a fáradtságot, hogy elkészítse a klasszikus Somlóit, az rá fog jönni, hogy minden más változata csak példa arra, hogyan lehet elrontani egy isteni finomságot. Ne értsen félre senki, itt nem azokat blamálom, akik gyorsan szeretnék elkészíteni, mert nem mindenkinek van elegendő szabadideje. Itt azokat akarom szándékosan blamálni, akik azt állítják, ezt el lehet készíteni egyszerűbben is, és majdnem - ha nem pont olyan a végeredmény - mint az igazi. Ne higgyetek nekik, csak ámítanak. A somlói galuska csak a klasszikus módon elkészítve hozza azt az eredményt, amitől olyan nagyon jó híre van... :-)

A somlói galuska a magyar cukrászat egyik legismertebb készítménye és „Magyarország kedvenc süteménye”. Piskótatésztából készül csokoládéöntettel és tejszínhab díszítéssel. Az 1950-es évek végén a Gundel étterem legendás főpincére, Gollerits Károly találta ki a somlói galuskát. Gollerits tizenhat évig volt a Gundel étterem vezető főpincére, a megvalósítás azonban Szőcs József Béla cukrászmester érdeme volt, aki a Gerbeaud cukrászdában töltött tanulóévek után került a Gundelbe. Az új desszerttel, az 1958-as brüsszeli világkiállításon nagy sikerrel és szakmai díj elnyerésével szerepelt. A nevet is ő adta a süteménynek, méghozzá a fóti Somlyó nevű dombról, amelynek lábánál évtizedek óta élt a közeli Kisalag városrészben, ahol később a saját cukrászdája is működött. A somlói galuskának számos receptje, változata létezik. A tésztájához felhasználhatnak piskótatésztát, frissen sütöttet vagy készen kaphatót, babapiskótát, de még muffint is. Az eredeti receptleírás háromféle piskótát ír elő: sima, kakós és diós piskótát. Ezért az alább leírt recept a somlói galuska alapváltozatát ismerteti. A hozzávalók 10–12 adagra szólnak, mert eléggé „munkás” édesség, ezért ennél kisebb mennyiséget nem érdemes készíteni.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Somlói galuska, hozzávalók a piskóta lapokhoz (egyenként, 3 db kell belőle):

- 4 db tojás
- 4 evőkanál liszt
- 4 evőkanál porcukor (átszitálva)
- fél csomag sütőpor
- két evőkanál darált dió (csak a diós lapba két kanál liszt  helyett)
- egy evőkanál kakaópor (csak a kakaós lapba egy kanál liszt helyett)

Somlói galuska, hozzávalók az alapöntethez:

- 20 dkg kristálycukor
- 2.5 dl csapvíz
- 1 dl rum, vagy 2 teáskanál rumaroma
- 2 csomag vaníliás cukor
- 1 db citrom reszelt héja
- 1 db narancs reszelt héja

Somlói galuska, hozzávalók a vaníliakrémhez (pudingos):

- 7 dl tej
- 2 csomag vaníliapuding
- 6 evőkanál kristálycukor
- 10 dkg darált dió (elhagyható)

Somlói galuska, hozzávalók a vaníliakrémhez (eredeti):

- 8 dl tej,
- 10 dkg cukor,
- 6 tojás sárgája,
- 1 vaníliarúd kikapart belseje,
- 60 g keményítő

Somlói galuska, hozzávalók a csokoládéöntethez:

- 15 dkg ét tortabevonó
- 25 dkg porcukor
- 1.5 dl csapvíz
- egy kupak rumaroma (saját kupakjával)

Somlói galuska, további hozzávalók:

- tejszínhab
- sárgabaracklekvár
- mazsola
- durvára vágott dió
- kakaópor

Megjegyzés a vaníliakrémhez: egyesek szerint ez a "gyors" változat, mert a vaníliakrémet pudingból készítjük. Elárulom mindenkinek, hogy semmivel sem gyorsabb így. Szintén ezek az emberek mondják, hogy így az íze nem olyan jó. Valóban van egy árnyalatnyi különbség, de ez elhanyagolható szerintünk. Ugyanakkor mivel egy klasszikus magyar finomságról van szó, amelynek híre van határainkon túl is, a tisztesség és a becsület azt követeli, hogy említsük meg az igazi vaníliás krémet is. A hozzávalói fentebb olvashatóak, az elkészítése pedig a következők szerint történik: A tojások sárgáját egy lábasban a cukorral és a keményítővel kikeverjük, majd a tejet lassan adagolva hozzá, csomómentesen elkeverjük. Ezt követően adjuk hozzá a vanília rúd kikapart belsejét, és kis lángon főzzük krémmé. Amíg a krém hűl, a fehérjét verjük kemény habbá, majd a langyosra hűlt krémbe keverjük bele, és tegyük félre, hadd hűljön tovább.

Előkészületek: Ízlés szerinti mennyiségű mazsolát áztassunk be rumba, vagy rumaromába. Ha gazdaságosak szeretnénk lenni, akkor annyi rumot/rumaromát öntsünk egy tálkába, amennyi a Somlói galuskához kell, mert a mazsolák kiszedése után ezt használhatjuk fel a recepthez.

A piskótalapok elkészítése:

A tojásokat törjük fel, válasszuk szét a fehérjét a sárgájától. A fehérjéket egy csipet konyhasóval verjük kemény habbá, majd ebbe szórjuk bele az átszitált porcukrot. Ezzel verjük tovább - itt nem árt, ha van robotgépünk, mert ezt háromszor kell eljátszanunk -, aztán egyenként keverjük bele a tojássárgákat is. Ha ez megvan, a sütőporos lisztet apránként keverjük bele fakanállal - itt tegyük kispadra a robotgépet. A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük (akkora tepsit, vagy egyéb formát válasszunk, hogy a készre sült piskóta vastagsága nagyjából 1-1.5 cm legyen), és 200 fokon körülbelül 20 percig sütjük. Ez lesz a natúr piskóta. Miközben ez sül, már keverhetjük is ki a következő piskóta tésztáját, és amíg az sül, a következőt. A kakaós és a diós piskóta is ugyanez, mindössze annyi a különbség, hogy a kakaósban egy kanál lisztet egy kanál kakaóporral, a diós tésztában két kanál lisztet két kanál darált dióval helyettesítünk...

Az alapöntet elkészítése:

Az összes hozzávalót tegyük bele egy edénybe, és főzzük össze (forrástól számítva 2-3 perc után lezárhatjuk alatta a tüzet). Mielőtt a piskótákra tennénk, hűtsük ki. Itt fontos megemlíteni, hogy csak biocitrom és bionarancs héja alkalmas emberi fogyasztásra, mert a boltban kapható citrusfélék héját gomba- és baktériumölő szerekkel kezelik, amely eljárás következményeként a gyümölcsök héja alkalmatlanná válik az emberi fogyasztásra. Ezért étkezési célra vagy a boltban kapható szárított, reszelt tasakos citromhéjat használjuk, vagy megbízható forrásból származó biocitromot, illetve bionarancsot. A narancs esetében csak ez utóbbi megoldás van, mert tasakos szárított narancshéjat még nem láttam (ez nem zárja ki a létezését).

A vaníliakrém elkészítése:

A tejből, a pudingporból, valamint a kristálycukorból főzzünk pudingot. Igény szerint rakhatunk bele darált diót is, de persze ez egyáltalán nem kötelező. Felhasználás előtt hagyjuk egy kicsit hűlni. Ez volt az úgymond egyszerűbb és gyorsabb változata ennek a krémnek (ami, mint fentebb is írtam, nagyjából semmivel sem lett sem egyszerűbb, sem gyorsabb). Mint írtuk, ehelyett a pudingporra alapozott krém helyett főzhetünk akár igazi vaníliakrémet is a "megjegyzés a vaníliakrémhez" részben említettek szerint, ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a "hagyományokhoz". A kétfajta krém közül azonban csak az egyiket kell elkészíteni. Megmondom őszintén, mi megmaradtunk a pudingos változatnál, és maximálisan elégedettek voltunk az eredménnyel. Sőt, nem csak mi, hanem ínyenc vendégeink is. Nekünk pedig ennél több nem is kell... ;-)

Az egész összerakása:

A natúr piskótalapot tegyük egy tálcára, locsoljuk meg az alapöntet egyharmadával, majd erre kenjük rá a vaníliakrém felét. Ha ez megvan, akkor jöhet a következő lap (a kakaós). Ezt a megmaradt alapöntet felével szintén locsoljuk be, és a megmaradt vaníliakrémet kenjük rá. Ennek a tetejére jöhet a harmadik lap (a diós), amelyet szintén meg kell locsolni az alapöntettel. Ha minden jól ment, akkor elfogyott az öntet. Arra azonban ügyeljünk, hogy teljesen ne áztassuk el a piskótalapokat. Az pedig, hogy a piskóta mennyit vesz fel "kényelmesen", függ attól, hogy mennyire sült át, mennyi ideig hagytuk pihenni a lapot, stb. Szóval ott tartunk, hogy a harmadik lapot is megkentük az alapöntettel. Ha ez megvan, akkor nagyjából 3-4 evőkanál előzőleg megmelegített (hogy könnyen kenhető legyen) sárgabaracklekvárral kenjük meg a tetejét, majd az egészet szórjuk meg vastagon kakaóporral. Ezt követően mehet a hűtőbe egy éjszakára, hogy az ízek kellőképpen összeérjenek (többek között ezért sem életképesek az olyan receptek, amelyek a gyorsaság jegyében azt írják, a piskótalapokat tépkedjük darabokra egy tálba, és arra borítsuk rá az összes öntetet, krémet. Ott ugyanis nincs ideje az ízeknek összeérni). Ha szeretjük a mazsolát, és áztattunk be rumba, akkor a lapok egymásra pakolása közben a felkent vaníliakrémre szórhatjuk a durvára vágott dióval együtt...

A csokiöntet elkészítése:
A hozzávalókat (lásd fentebb) tegyük bele egy edénybe (a tortabevonót érdemes kisebb darabokra tördelni), majd forraljuk össze. Ezt követően, ha nem kerül mind felhasználásra, nem kell megijedni. Megszilárdul, és elvan az, nem lesz baja. :-) Amikor ismét kell, akkor melegítsük meg, és önthetjük is a következő adagra...

Másnap kanállal szaggassunk belőle galuskákat egy kehelybe, tegyünk rá tejszínhabot, öntsük le csokiöntettel, és tálaljuk. Az elismerés nem fog elmaradni. Mindenkinek jó étvágyat kívánunk a Somlói galuskához. :-)

Terjesztés: ha elviszed a receptet, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt találtad. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy csak úgy elvigyék a munkádat szó nélkül, miközben te több órát dolgoztál vele! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel, ne vágd le róla a logókat, mert szerzői jog védi őket. Legyünk egymásra tekintettel! 😊